Grafomániákus Laikus

Grafomániákus Laikus

"Égő cédrusok közt járok, örök készenlét az életem"

2016. december 26. - Evi@na

A két ember által gerjesztett konfliktust egy ember egyedül nem tudja megoldani. Azt hiszem, ez csak akkor működhet, ha azt nézzük, mi az, ami minket összeköt és nem azt, ami szétválaszt. Ezek pedig csak kövek. Olyan kövek, amelyeket csak a Szeretet és a Ragaszkodás nevű kötőanyagok tudnak összetartani.

A nemrégiben belefutottam egy blogbejegyzésbe, ami arról szólt, hogy megfigyelhető egyfajta trend, miszerint a férfiaknak annyira elegük lesz a házisárkány nőkből, hogy inkább választják az egyedülálló életformát egy életen át, szélsőséges esetben pedig saját nemük felé fordulnak.
 Ez a cikk nagyon erősen gondolkodásra késztetett engem. Mindig próbálok a kérdésekhez árnyaltabban hozzáállni, most is úgy érzem, hogy nem lehet csak egy oldalról megközelíteni a témát.
Hogy miképpen képzelem el ideális esetben a férfiak és nők együttműködését, már magam is leírtam párszor. Arról is, hogy mit gondolok a nemi a szerepekről. Olvashattok a blogomban szerelmi csalódásomról is. Tehát nem gondolom, hogy a férfiak szentek lennének, mint ahogy azt sem gondolom, hogy az összes egy égetni való kretén. Mégis, ha fellapozod a női magazinokat mit olvashatsz javarészt? Női sorsokról, hogy hogyan bánt el velük a szemét párjuk, nők mesélik büszkén, miként kerültek egy pár hetes apuka mellé szeretői státuszba. Lehet, hogy velem van a baj, de lépten-nyomon olyan cikkekbe sikerül botlanom, ami a szegény, megalázott áldozat nőkről szól. Kérdésem: miért csak a Férfiak klubja az egyetlen olyan felület, ahol rendszeresen találkozom olyan, nő által írott cikkekről, amik előremutató módon abban próbálnak nekünk segíteni, hogy megértsük a férfiakat?
Nagy kihívásnak tartom a mai világban, hogy egy pár megtanulja érezni egymást. Mindenki iszonyatosan stresszelt és leterhelt, próbál a saját dolgaival dűlőre jutni, és rémesen kevés idő marad arra, hogy kicsit a társával is foglalkozzon. Én azt gondolom, hogy nőként is óriási kihívás helytállni a munkában és családban egyszerre, mindig csodáltam és érdeklődve figyelem azokat az anyukákat, akik a munkájuk mellett még a gyereknevelésre is időt tudnak szánni. Tudnak.. mert muszáj nekik, ha nem akarják, hogy a kicsiket csak az iskola idomítsa. 
Szóval keresem azt a női magazint, ami ebben segít, hogy hogyan legyél jó társ, jó szerető, jó anya, jó háttér a párod számára. Jó lenne arról olvasni, hogy hogyan találta meg nő és férfi a hatékony, boldog együttműködés módját. Hogy hogy sikerült egy nőnek az életében azt megvalósítani, hogy egyszerre tudjon meleg otthont teremteni a családjának, mégsem válik a férje számára anyagilag kiszolgáltatottá? Hogyan építette fel két ember együtt az egzisztenciáját? Az én szüleimnél azt láttam, hogy a család anyagi kérdése nem édesapám van édesanyám egyéni kérdése, hanem egy közös ügy. Ezzel szemben hallok olyan rémtörténeteket, hogy a jól kereső férj üzleti útra menvén képes egy fillér nélkül otthon hagyni a feleségét néhány hónapos kisbabájukkal.
A saját bőrömön tapasztaltam meg többször is, milyen az, amikor a férfi elülteti benned, hogy ő minden (érzelmi)biztonság és stabilitás adója, majd rögtön az első nehéz helyzettől vagy problémától elmenekül.
Sokszor látom magamon és ismerősi körömben is, hogy nők és férfiak egyaránt kuncsorognak a másik fél figyelmességéért és szeretetéért, de ez a kuncsorgás törvényszerűen kudarcba és fájdalomba fullad, mert ezeket a dolgokat nem lehet kierőszakolni. Viszont intő jelnek kell, hogy legyen egy kapcsolat elején, ha a másik képtelen bármilyen gesztust gyakorolni felénk, mert a kijózanodás pillanata nagyon fájdalmas lesz. Mondhatni csalódás.
Ha pedig túl sokat csalódunk, akkor bizalmatlanok leszünk, így az arra esetlegesen érdemes embertől is megvonjuk a bizalmat, aki mégis méltó lenne rá. Így szűnik meg a kapcsolatokban az intimitás és a biztonság érzése.
Mindig, mindig lesznek nehézségek, amelyeket meg kell tudnunk oldani. Mindig lesznek párkapcsolati problémák, amelyeket kezelni kell, de ha ebben nem partner mindkét fél, lehetetlenség lesz. A két ember által gerjesztett konfliktust egy ember egyedül nem tudja megoldani. Azt hiszem, ez csak akkor működhet, ha azt nézzük, mi az, ami minket összeköt és nem azt, ami szétválaszt. Ezek pedig csak kövek. Olyan kövek, amelyeket csak a Szeretet és a Ragaszkodás nevű kötőanyagok tudnak összetartani.

 Kép: innen

A bejegyzés trackback címe:

https://epizodokeletembol.blog.hu/api/trackback/id/tr9911740745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása