Amikor kipattant a fejemből ez a kis iromány, hosszasan gondolkodtam, hogy mi az az egy szó, ami egészen pontosan kifejezi, kiről is akarok írni. Egy valamiben biztos voltam: a férfi szót rá nem használom. Bár a nemi hovatartozását lefedi a meghatározás, a FÉRFIakat mégsem szeretném megbántani, semmiképpen sem szeretném, ha úgy éreznék, hogy általánosítok. Ellenben a Bugyivadász kifejezés végérvényesen és kitörölhetetlenül befészkelte magát az agyamba, olyannyira, hogy protagonistám tulajdonnevévé is vált, hiszen ha ő nem férfi, férfi nevet sem kaphat.

A love story indul

Bugyivadász kiszemel, nagyon gyorsan felveszi a kapcsolatot veled, még a facebook legmélyebb bugyraiból is képes előhalászni a cél érdekében. Egy-két levélváltás után már két méterrel a fellegekben jársz, hiszen ennyi idő is elég volt, hogy elhidd magadról, te egy istennő vagy, akinél okosabb, szebb a földön nem járt még. Bugyivadász tudja, ha célt akar érni, nem vesztegetheti az időt. Már aznapra le van beszélve az első randi. Szép étterem, kocsi ajtó kinyit, magas röptű beszélgetések, hiszen tudja, hogy okos nőt először az agyán keresztül kell meghódítana. Te pedig már az első három percben látod őt, amint közös kis házatokból kilépve, viszi a kicsi kocsival a kicsi gyereket az oviba. Hiszen kitalálja minden gondolatodat. Folyamatosan felhívja a figyelmedet, mennyi közös vonás van bennetek. 

Valami gyanús...

Vége az estének, a jól sikerült randi után teljesen feltöltődve, vidáman pattansz be a kocsijába, hogy hazaérve tovább álmodd ezt a csodás estét újdonsült lovagoddal. El vagy telve a talpraesettségével, hogy mennyire udvarias, milyen tökéletes, jó humorú és mennyire szellemi társ. Olyan imázst épített fel benned magáról, amit a világ legjobb marketingese sem tudna. Csak egy bökkenő van: míg egész este tátott szájjal hallgattad minden szavát, melyek finom ópiátokként bódították el erre már oly régen kiéhezett szellemedet, észre sem vetted, hogy rád tulajdonképpen senki sem volt kíváncsi. Lehet, hogy még a nevedet sem tudja rendesen, ám te már a fél életét végighallgattad... bent ülsz a kocsijában, amikor egy félreeső helyen lelassít, majd a hátsó ülésre tessékel. Mész, hiszen mi rossz történhet? Olyan finom illata van, és amúgy is, mintha már ezer éve...
Amikor már kicsit soknak érzed így 3-4 óra ismeretség után a közeledést, finomat hárít: ó persze, van időnk, majd amikor úgy érzed... Majd bedobja a jokert: ő valójában már családot szeretne: feleséget és gyereket. (OMG, most légy eszednél!!!)

Valami nagyon gyanús... 

Másnap délben csörög a telefonod (alibiből azért háromszor hagyod csörögni, de igaziból fél szemed egész délelőtt rajta tartottad):
- Hogy aludtál? Ma mit csinálunk?
- Mit szólnál egy esti sétához? 
- Nekem jó, 7-re ott vagyok érted.

Már alig várod a 7 órát, előtte háromszor átöltöztél, mert sehogy sem volt jó, itt van, hurrá, indulás, séta.
Újra együtt, Bugyivadász ismét ott áll előtted illatosan, lehengerlő humorral, hiszen tudja, hogy minden nő, jókedvre, nagy nevetésre vágyik. Megkeresi a megfelelő padot, ahol folytathatja a tegnap megkezdett projektet. Fél óra kelletlen téblábolás után fordul vissza az autójához. Szinte úgy érzed, hogy neked tett szívességet azzal, hogy (autóval) sétálni vitt. Újabb ostrom indul... azért a vészcsengő már halkan csilingel...
"Ha ma nem adod meg magad, majd holnap" - gondolja magában, te pedig változatlan örömmámorban szökkelsz mellette, hiszen azért az elmúlt fél órát nem adnád a világért sem, mígnem....

Változat 1:
Bekapod a csalit. Igen, jött, meglátott, legyőzött. 

Változat 2:
Helyén az eszed. Tündérmesébe illő történet, királylányos mesébe illő szereplőkkel, de azért túl szép, hogy igaz legyen. Várjuk ki a végét. Hazaviteted magad, de a búcsúzás már szenvedélyes csókok közepette, majdnem ugyanaddig tart, míg az egész randi.

Végkifejlet mindkét változat esetében:

Néhány nap/hét/hónap után megritkulnak a hívások és a találkozások. Azt a keveset is jó esetben lemondja, vagy egyszerűen felültet. Ha kérsz tőle bármilyen szívességet, személyes sértésnek veszi. Hiszen ő mindent megad neked, hogy jössz te ahhoz, hogy bármit is kérj. Legizgalmasabb esti prorgram gyanánt egy focimeccset a tv-ben tud ajánlani. Még mindig/ már nem érdekli, hogy ki vagy valójában, milyen belső értékeid vannak, ellenben a melledet vizslatva gyakran tesz obszcén megjegyzéseket. 

Megoldás mindkét esetre:

 Felemelt fővel, minden hiszti nélkül tudomásul veszed, hogy csak erre kellettél (volna), esetleg kisírod magad a barátnőid vállán és továbblépsz. Tanulsz a történtekből, megfogadod magadnak, hogy te nem, soha többet be nem sétálsz Bugyivadász hálójába, nem, soha. És Bugyivadász újra jön, és újra vagy győzöl vagy legyőznek, mert ő pontosan tudja, mire van szükséged és meg is adja neked. Egy darabig...